Follomon Sárkányai könyvek - Sárkányok repülése 1.

Shelly bűnbánóan hallgatta testvére történetét majd ismét a sárkányra, vetette tekinteteit.

- Megszökhetnénk előle! Kiszabadítalak! Ha beljebb úszunk, eltűnhetünk a nádas alatt és a tó távolabbi partján lovak várnak és… - Shellong ekkor kikerekedett szemmel nézett ismét a mozgolódó sárkánygyíkra, aki feszengve tűnt el a szemük elől. Helyében egy tejföl szőke hajú férfi állt.

- Ez… - sápadt el a nő az ismerős arc láttán.

- Ő ott a parton…

- Follomon! – rikoltott dühösen Shellong és megindult a part felé ahol a kelta állt.

- Shelly! Várj! – rohant be elé ijedten Shila és kezeit a nő elé emelte, útját állva.

- El az útból!

- Megmagyarázom! – kiáltott a partra kicsörtető nővére után Shila aggodalmasan.

Shellong mezítelen testtel és lángoló arccal állt meg az elvigyorodó Follomon előtt. A férfi megnyalva szája szélét szórakozottan, végig mérte a tűzvész sújtotta női arcot, végül várakozón felvonta szemöldökeit és szelíden mosolyogni kezdett.

- El akartam mondani… Shellong… még a kocsmában… - kezdett bele végre a férfi türelmesen. – Amikor azt kérdezted, honnan tudom; ki vagy. Shila volt olyan kedves és sokat mesélt rólad. Így mikor találkoztunk, azonnal tudtam. De nem hallgattál meg… és az az idióta Worren is csak keresztbe húzta minden beszélgetésünket. Szóval ha … akkor most elmondom… nálam van a húgod… és… - Follomon már nem érkezett befejezni a mondatot, mert Shelly abban a minutában pofon csapta.

Csend támadt és némaság.

- Te … Te vagy az idióta! Eljátszottad a macsó szépelkedőt! A törtető, levakarhatatlan… - csattant fel Shelly, de ekkor már tudta, nem fogja befejezni a mondatot. Szemeiből könnyek csordultak ki, miközben hátat fordított a férfinek. Visszarohant ezt követően a vízbe és csuklón ragadta Shilát, maga után rángatva.

- Shellong! Várj! – állt ellen a lány nővérének és kitépte csuklóját a szorításból. – Follomon segíteni akart! De nem hallgattad meg!

- Ha nyíltan beszélt volna… Ha elmondta volna itt vagy… vele… De nem tette… Elhitette velünk, hogy egy…

- Hittél volna neki nővérem? Hm? Ha azt mondja, itt van Shila…és titeket keres… elhittétek volna??

- Follomon egy…

- Follomon segített, hogy végre egymásra találjunk. Miután leráztátok, követett titeket, majd eljött értem, és idehozott.

- Ő egy sárkány katona! Azok közül való, akik meg akarják ölni apánkat! És te Shila segítettél neki abban, hogy megtaláljon, és megállítson bennünket, mielőtt kiszabadíthattuk volna apát! Most hogy már mindketten itt vagyunk… egy sárkánnyal… nem hagy minket elmenekülni! Aláírtad apánk halálos ítéletét… - keményedett meg Shelly hangja. Szemein látszott a felismerés szikrája, miközben kiutat kezdett keresni szorult helyzetükből. Ekkor azonban mintha bevillant volna a gondolataiba még valami. Összeszűkült szemekkel fordult vissza a kelta felé.

- Hol van az öcséd Follomon?

- Vadászik. – hangzott a parton álló válasza fenyegetően. A nő azonnal megértett mindent. Arca élettelenné és sápadttá fakult.

- Worren…. – fordult el ezt követően húgától és futva gázolt a folyó mélyebb részeibe. Visszafelé kezdett úszni, arra amerről nem régen jött. Szántotta a vizet akár egy csónak, tudta minden késlekedő perc társa életébe kerülhet.

Pár perc elteltével elérte végcélját és rohanvást sietett ki a partra elszántabban, mint egy gladiátor. A lovakhoz futott, majd az egyik nyergén lógó kard után kapott. Maga elé emelve a kardot futott be a már kihunyt tábortűz mellé. Meg is torpant menten, amikor meglátta Worrent és az ifjú Tindell-t. A két férfi épp háttal ült Shelly-nek és nagy beszélgetésben voltak. Ám a halk neszt mindketten meghallották. Udvariasan elhalkultak. Majd talpra álltak.

- Hát akkor én visszamegyek Follomon-hoz… - köszörülte meg torkát az ifjú sárkány kölyök és visszaindult a fák közé.

- Hm… - Worren bólintott majd végig követte, amint beleveszik a fák sűrűjébe. – Hát előkerültél. Már aggódtam. – fordult ezzel a férfi a lány felé. Szemei kikerekedtek. – Tulajdonképpen… mi is történt veled? – nézett a kardot tartó mezítelen nőre és lesütött szemmel, grimaszolva ismét hátat fordított az elvörösödő nőnek. Majd saját hajába túrt. Megigazgatva copfját. – Ha az volt a célod, hogy elveszítsem az önuralmam, remekül csinálod.

/Follomon Sárkányai könyvek részlet/

Teljes tartalomért keressétek Kami könyvei fb csoportot

by

Kami