ELŐKÉSZÜLETBEN:
Midnight Memento
Egy Éjszakai elf és egy Nap elf különös találkozása, egy meg nem történt titkos masquerad alatt, ami után útjaik, ahogy találkoztak, úgy el is válnak. Addig a napig, mígnem fel nem üti a fejét a részekre szakadó elf társadalom bukásának árnyéka. Amikor egy álarcos bálnál keményebb csatamezőn kell találkozzanak újra hogy eljárják végső táncukat; a felismerés; visszájára fordulva, menthetetlenül is rányomja bélyegét a küszöbön álló háborúra.
Amiért sosem fordulnának éppen egymáshoz segítségért annak a különös éjszakának a mementójaként, saját fajtársaik döntenek helyettük is az életben maradás és a győzelem érdekében. Választásuk nem lévén, fordulnak az Éjszakai és Nap elfek egymás ellen a kitörő háborúban, de miután utolsó bevethető szövetségeik is megfogyatkoznak, és már csak az erdei elfek kolóniája marad az egyetlen bástya, akit a maguk oldalára állíthatnak, kezdetét veszi az igazi harc, hogy mindenáron megnyerjék a létszámfölénnyel kecsegtető konföderáció erdei képviselőjét.
Az ellenségem ellensége a barátom?
Az lehet, de ameddig a Nap és a Hold hadban állnak, semmi sem lesz szent, sem a háború, sem a barátság, sem a szerelem oltárán. Nem lesz az a tisztességtelen lépés vagy förtelem, amit meg ne lépnének, hogy eltöröljék egymást, mielőtt annak a meg nem történt éjszakának híre megy az elfkolóniák között.
"Az ellenségem ellensége is az ellenségem lesz, ha megpróbálja rátenni a kezét arra, ami azóta a masquerade éjszaka óta az enyém. - suttogta Turion maga elé és felállva asztala mellől, percekig időzött, hogy elnyomja a torkát fojtogató epét. Képtelen volt legjobb hírnöke felé fordulni. Tudta, hogy a szemeiben tükröződő gyűlölet, amit az erdei elf ajánlata iránt érez, most elárulná. Azt is tudta, a szövetségre lépés érdekében, nem utasíthatja el a levélben foglaltakat, amiket a hírnök az imént előre bocsájtott. Azonban ez sem jelentette azt, hogy ne kívánhatná a pokolra Argarafot néhány kósza másodpercre, legalább négyféle halálnemet ajánlva cserébe arcátlanságáért. - Kifelé. - adta ki nyersen ekkor követelését az éjelf, ám azzal, hogy az ifjú Rimor továbbra sem mozdult mögüle, maga adta meg a kellő hevületet, hogy Turion Moron, az éjkolónia kizárólagos oligarchája egyenesen felé induljon, szemtől szemben is megismételve szavait."
Kép forrása: Internet
by Kami
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.